Nem “csak” ceremóniamester

Anyanyelvi közeg – mintha csak otthon lennék

francia-magyar ceremóniamester

Kedves Jegyespár!
Ha nem “csak” angol-magyar vagy francia-magyar ceremóniamester kerestek.

Felteszem, ti is ismeritek azt az érzést, mikor külföldön egy olyan helyen jártok, melynek a nyelvét nem beszélitek de van valaki, aki segít nektek a tájékozódásban, elmeséli a helyi szokásokat, jártas a helyi kultúrjegyekben és ezáltal ti sem érzitek magatokat elveszettnek, biztonságban érzitek magatokat.

Hasonlóképpen tudnám leírni egy angol-magyar vagy francia-magyar ceremóniamester egyik legfőbb feladatát: akár egy helyi idegenvezető. Ugyanezt a biztonságot kell éreztesse a párral, sugallja a vendégek felé. Ha egy esküvőn, a pár és a vendégek pontosan tudják, hogy mi történik, mi fog következni, mire figyeljenek vagy készüljenek, akkor bizton állíthatom, hogy jó lesz az esküvő leforgása – mindenki jó kezekben érzi magát.

Úgy vélem ez elsősorban azzal biztosítható, hogy a külföldről érkező vendégek saját nyelvén szólal meg az “idegenvezető”, de persze nem mindegy, hogy hogyan. Itt tudnám elhozni Nektek azt a felemelő érzést, hogy tanulmányaim és nyelvi jártasságom révén anyanyelvi szinten tudok kommunikálni akár francia, akár angol nyelven.
Nincs is annál jobb érzés, mikor egy külföldi egy valódi, otthoncsengésű kiejtéssel találkozik – nyílttan, feszülten figyel, hiszen egy számára kellemes és szimpatikus, magas minőségű és érthető formában tájékozódik arról, hogy mi zajlik épp a szeme előtt, és mibe, milyen formában kell bekapcsolódjon.

Ez az anyanyelvi “plusz” nem csupán arra ad okot, hogy angol-magyar vagy francia-magyar ceremóniamesterként a lehető legmagasabb minőségben tudjak közölni vagy tájékoztatni, hanem arra is késztet, hogy tudatosan mutassam meg a külföldi vendégeknek a magyar szokásokat valamint a magyar vendégek számára elérhetővé tegyem a külföldi kultúrjegyeket egy esküvőn.

Egy kétnyelvű esküvőn érezhetően máshogy éreznek, viselkednek és reagálnak a magyar vendégek és a külföldi vendégek. Feladatomnak érzem, hogy a két kultúrát közelebb hozzam egymással és egy hídat alkossak, melyet a lehető legjobb minőségű kommunikáció révén teszem.

Feladatom, hogy ne “csak” angol-magyar vagy francia-magyar ceremóniamester legyek, hanem, hogy megmutassam a külföldi vendégeknek, hogy nálunk Magyarországon hogyan zajlik egy esküvő, mindezt egy anyanyelvi közegben, mely számukra biztonságot nyújt.
Legyen szó a polgári, a templomi szertartás tolmácsolásáról vagy akár az összes beszéd fordításáról, fontosnak tartom, hogy mindenki elmondhassa, amit gondol, átadhassa, amit érez – és ezt minden vendég, de legfőképp az ifjú pár értékelhesse.

Kedves Jegyespár!
Ha nem “csak” angol-magyar vagy francia-magyar ceremóniamester kerestek.

Felteszem, ti is ismeritek azt az érzést, mikor külföldön egy olyan helyen jártok, melynek a nyelvét nem beszélitek de van valaki, aki segít nektek a tájékozódásban, elmeséli a helyi szokásokat, jártas a helyi kultúrjegyekben és ezáltal ti sem érzitek magatokat elveszettnek, biztonságban érzitek magatokat.

Hasonlóképpen tudnám leírni egy angol-magyar vagy francia-magyar ceremóniamester egyik legfőbb feladatát: akár egy helyi idegenvezető. Ugyanezt a biztonságot kell éreztesse a párral, sugallja a vendégek felé. Ha egy esküvőn, a pár és a vendégek pontosan tudják, hogy mi történik, mi fog következni, mire figyeljenek vagy készüljenek, akkor bizton állíthatom, hogy jó lesz az esküvő leforgása – mindenki jó kezekben érzi magát.

Úgy vélem ez elsősorban azzal biztosítható, hogy a külföldről érkező vendégek saját nyelvén szólal meg az “idegenvezető”, de persze nem mindegy, hogy hogyan. Itt tudnám elhozni Nektek azt a felemelő érzést, hogy tanulmányaim és nyelvi jártasságom révén anyanyelvi szinten tudok kommunikálni akár francia, akár angol nyelven.
Nincs is annál jobb érzés, mikor egy külföldi egy valódi, otthoncsengésű kiejtéssel találkozik – nyílttan, feszülten figyel, hiszen egy számára kellemes és szimpatikus, magas minőségű és érthető formában tájékozódik arról, hogy mi zajlik épp a szeme előtt, és mibe, milyen formában kell bekapcsolódjon.

Ez az anyanyelvi “plusz” nem csupán arra ad okot, hogy angol-magyar vagy francia-magyar ceremóniamesterként a lehető legmagasabb minőségben tudjak közölni vagy tájékoztatni, hanem arra is késztet, hogy tudatosan mutassam meg a külföldi vendégeknek a magyar szokásokat valamint a magyar vendégek számára elérhetővé tegyem a külföldi kultúrjegyeket egy esküvőn.

Egy kétnyelvű esküvőn érezhetően máshogy éreznek, viselkednek és reagálnak a magyar vendégek és a külföldi vendégek. Feladatomnak érzem, hogy a két kultúrát közelebb hozzam egymással és egy hídat alkossak, melyet a lehető legjobb minőségű kommunikáció révén teszem.

Feladatom, hogy ne “csak” angol-magyar vagy francia-magyar ceremóniamester legyek, hanem, hogy megmutassam a külföldi vendégeknek, hogy nálunk Magyarországon hogyan zajlik egy esküvő, mindezt egy anyanyelvi közegben, mely számukra biztonságot nyújt.
Legyen szó a polgári, a templomi szertartás tolmácsolásáról vagy akár az összes beszéd fordításáról, fontosnak tartom, hogy mindenki elmondhassa, amit gondol, átadhassa, amit érez – és ezt minden vendég, de legfőképp az ifjú pár értékelhesse.